Légúti tüneteket okozhat az ózon, a nyár tipikus kémiai légszennyezője
A légszennyezettségről általában a fűtési időszakban hallhatunk sokat, azonban nyáron is lehet kifogásolt a levegő minősége.
Az ózon legnagyobb mennyisége a sztratoszférában, a földfelszíntől távol található, ahol védőréteget képez. Az ózonpajzs elnyeli a Napból érkező sugárzást elsősorban az ultraibolya (UV) tartományban, így védelmet biztosít az UV sugárzástól. Az ózon egy másodlagos légszennyező, a földfelszínhez közel, a troposzférában az emberi tevékenység következtében levegőbe kerülő gázok fotokémiai reakciói során képződik. Az ózon koncentrációja nyáron nő meg leginkább, ekkor a napsütéses órák száma magasabb és a napsugárzás mértéke is erősebb. Általában a déli vagy kora délutáni órákban a legmagasabb az ózon koncentrációja.
A földfelszínhez közeli ózon elsősorban a légzőszerveket károsítja. Rövid távon légúti irritációt, légzési nehézséget, köhögést okoz. Tartósan károsíthatja a légutakat. Krónikus légúti betegségekben szenvedőkre (pl. asztma, krónikus bronchitis) erősebben hathat, ronthatja állapotukat. Számukra javasolt beltéri környezetben tartózkodni akkor, amikor az ózon koncentrációja meghaladja az egészségre már ártalmas értéket.
A mérőállomással megfigyelt települések aktuális levegőminősége elérhető az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapján. A Nemzeti Népegészségügyi Központ egészségkockázatokon alapuló értékelése, a Levegőhigiénés Index pedig elérhető itt.